N�ha olyan tiszt�nak �s frissnek �rzem a lelkem... Csupa j�s�g, kedvess�g, l�gys�g. Vid�m pasztell sz�nekben pomp�zik, �s �gy �rzem magam mint Melanie az Elf�jta a sz�lb�l(csak na�vs�g n�lk�l).
 M�skor pedig mintha a filmek gonosz f�szerepl�je lenn�k. Mindennel �s mindenkir�l negat�van mondok v�lem�nyt - b�r viccnek �ll�tom be, a fele m�gis mindnek igaz. Az �nbizalmam ilyenkor mindig nagyobbnak t�nik.
 Melyik vagyok �n? Melyik a megj�tsz�s �s melyik a val�di szem�lyis�gem?

 (�s nem, nem csak a rossz hangulatnak k�sz�nhet�ek a m�sodik bekezd�sben le�rtak, olyankor is j�kedv� vagyok, szimpl�n a humorom fordul �t nem �ppen aranyos ir�nyba.)
 

 Van az a k�zhely, hogy am�g nem szereted magad addig m�sok sem fognak szeretni - ez az eg�sz persze arra akarja �szt�n�zni az embereket, hogy az �nbizalom bizony csod�kra k�pes, �s sokkal m�sabb kisug�rz�sa van egy olyan embernek aki elfogadta mag�t, mint egy olyannak aki nem - de nem ez itt a l�nyeg. Val�sz�n�leg mindenki sz�m�ra nyilv�nval�, hogy bizony szeretik az embert akkor is ha � nem szereti saj�t mag�t, csak �ppen akkor nem biztos, hogy el is hiszi az a bizonyos ember, hogy szeretik �t. Legal�bbis esetemben �gy van. Nem tudom elhini, hogy szeretnek engem, mert nem igaz�n tal�lok okokat arra, hogy mi�rt kellene engem szeretni.
 Ez az eg�sz most �gy nagyon depresszi�san �nmarcangol�nak t�nhet, pedig nem ut�lom (m�r) magam. Elfogadtam, hogy ilyen vagyok �s k�sz. Nem vagyok egy t�rsas�gk�z�ppontja ember, nem is hiszem, hogy az leszek, de mostanra nincs is bennem sok v�gy azir�nt, hogy azz� v�ljak. Nem vagyok t�l nagy k�pess�gekkel meg�ldva, de m�g gy�ny�r� k�ls�t sem kaptam az�rt cser�be, hogy kompenz�ljam szer�ny k�pess�geimet. - Mindezeket t�nyleg elfogadtam, nem �gy n�zek a t�k�rbe, hogy a k�nnyeimet visszafojtva k�rdezgetem, hogy mi�rt csak ennyit kaptam. Ink�bb pr�b�lok h�l�s lenni ami�rt ennyim legal�bb van. Vagy �gy �ltal�ban v�ve az�rt, hogy �lek.
 N�ha azonban �rzem azt, hogy m�g nincs minden rendben. Sokszor mer�l fel bennem, hogy mi�rt van olyan ember aki szeret a bar�tom lenni, �s, hogy a bar�tom mi�rt velem van, nem m�s l�nnyal. Az ut�bbi k�rd�s az ami a legt�bbsz�r gy�t�r, hiszen a bar�tok kihaszn�lni nem igaz�n tudnak(legal�bbis jelenlegi bar�ts�gaimban biztosan senki nem haszn�l ki semmilyen t�ren sem), de egy f�rfi akibe szerelmes vagyok igen. Nem csak szexu�lis t�ren, de tudom �n milyen az, mikor az embernek borzaszt�an hi�nyzik csak az is, hogy egy ellenkez� nem�h�z hozz� b�jjon, �lelkezzen vele - mindezt mindenf�le szexu�lis v�gy n�lk�l - �s elk�pzelhet� az is, hogy � nem tud arr�l, hogy �n csak ezt a c�l szolg�lom ki neki, mert �sszekeveri a szerelmet azzal a j�les� �rz�ssel, hogy van valakije. �s itt ezen van a hangs�ly: van valakije, nem pedig �n vagyok neki.
 Term�szetesen mindenf�le indok n�lk�l keringenek ezek a gondolatok a fejemben, a bar�tom nem gy�zi hangoztatni, hogy szeret, �s �n ismerem magam annyira, hogy tudjam, ezek a f�lelmek legt�bbsz�r alaptalanok. Tal�n lehet, hogy nem. A bar�tom sajnos azon ritka egyedek k�z� tartozik akiken k�v�lr�l igen neh�z meg�llap�tani a bels� viharaikat, meg �gy �ltal�ban v�ve azokat a dolgokat amik bel�lr�l zajlanak le benn�k. �s ez nagyon zavar engem. Nem l�tom ha agg�dik, ha ideges, ha szomor�... N�ha halv�nyan l�tok rajta valamit, de az kev�s. Hozz�szoktam ahhoz, hogy r�n�zek az emberekre, �s szinte l�tom rajtuk, hogy mi a bajuk, � pedig olyan mint egy robot. N�ha t�nyleg olyan �resnek t�nnek a szavai. Sokat gondolkodtam ezen az eg�szen... hogy azzal lehet-e baj, hogy nem szeret el�gg�, �s ez�rt nem l�tom rajta azt amit szoktam l�tni a k�r�l�ttem lev� szerelmes f�rfiakon, vagy senki �s semmi nem tudn� azt a falat led�nteni benne? Nem arr�l van sz�, hogy egy fapofa, mert persze szokott nevetni, l�tom rajta ha f�radt, de valahogy m�gis elszigeteltebbek a k�v�lr�l �rz�kelhet� �rzelemei mint m�soknak.
 Ak�rhogyan is van a bar�tommal jelenleg, ez a f�lelem tal�n �r�kk� bennem marad, mert nem tudom elfogadni, hogy �n lehet k�l�nleges valaki sz�m�ra?