Volt amikor �gy kelt�l fel, hogy tejben-vajban f�r�sztve �rzed magad, �s az �gvil�gon semmi probl�m�d sincs? Igen? Gratul�lok neked! Ez azt jelenti, hogy te nem tartozol azon egyedek b�na csoportj�ba, akik mindig kre�lnak maguknak nem l�tez� probl�m�kat.

 Nem tudom mi�rt teszem, tal�n mert az �let t�l unlmas lenne dr�ma n�lk�l? Nem, nem hiszem. Hiszen az �let nyugalmasan, b�k�sen, vid�man sem unalmas. Szimpl�n j�. J� �rz�s. Ez�rt is jutalmazn�m magam egy tark�nr�g�ssal amikor az agyamban hom�lyosan jelennek meg a k�pek... A volt szerelmei, a lehets�ges szerelmei, akik�rt elhagyhatna, ami�rt nem k�ne egy�tt lenn�nk... Blablabla. Csupa felesleges h�lyes�g, csak az�rt, hogy ne legyen nyugodt �let�nk. Istenem, mi�rt �ldott�l meg ezzal a l�lekkel, ami soha nem akar nyugalmat? Az eszem pr�b�lja elfojtani, de nem mindenhat�.

  T�nyleg nincs ann�l jobb �rz�s, mint amikor l�tod �t melletted aludni. L�tod amikor kiszolg�ltatott, mikor gondtalan. Olyan mint egy kisfi� aki gondoskod�sra, szeretetre, t�relemre v�gyik. Hallod a szuszog�s�t, �rzed ahogy mocorog �lm�ban, de karja k�r�l�tted van, m�g legm�lyebb �lm�ban is. Ilyenkor �rzed, hogy egy percre sem tudn�d elengedni, hogy Vele akarod le�lni az eg�sz �leted.

 Ahogy �l�k a kocsiban, hallom az apr� cseppek hangos d�b�rg�s�t, ahogy a v�zcseppek leg�rd�lnek a sz�lv�d�n, mik�zben hallgatom egy forr� te�val a kezemben az es�z�s zaj�t - valahogy ez az eg�sz k�zel �ll hozz�m. �gy �rzem az es� az �n term�szeti jelens�gem. Ez k�sztet gondolkod�sra, inspir�l. �gy �rzem �n vagyok az es�. �gy �rzem olyan vagyok mint azok az apr� v�zcseppek. Olyan megfoghatatlan, v�tloz�kony ezerform�j�. �gy �rzem olyan vagyok, mint amilyen az es�s id�j�r�s: Bor�s, depresszi�s, sz�rke, s�t�t. B�r a ny�ri z�porhoz is hasonl�, hisz hangulatom is �gy ingadozik. A rosszkedv hirtelen j�n, majd hirtelen t�vozik(b�r lehet a rosszkedvem ink�bb lassan hagy el).

 Rem�lem, hogy valaki �let�be hozok olyan sz�ps�get, mint amit maga a tavaszi z�por. Hiszen ez az eg�sz folyamat az �let p�t�lhatatlan r�sze. A v�z kell az �lethez, az es� kell az �lethez. A ny�ri z�porok hozz�k a friss�t�st, a ny�ri z�porokban lehet �r�lt t�ncot j�rni, keringeni, nevetni, arcunkat az �g fel� emelni, hagyni, hogy ronggy� �zzunk, hisz most vagyunk fiatalok... 

 �n vagyok az es�, minden kis cseppj�vel.
  Rem�lem, minden egyes cseppj�vel.
J�val �s rosszal egyar�nt,
 �gy bor�val, mint rem�nnyel.
 �rv�zzel �s ked�llyel,
 naps�t�ssel �s s�t�ttel.
 De valaki �let�ben szem�lyem,
 bet�lti a hi�nyz� eg�szet.
- Saj�t

 Az ember mindig csak �lmodozik. Arr�l, hogy t�k�letes �lete lesz, t�k�letes munkahellyel, t�k�letes gyerekekkel... T�k�letesnek �s hib�tlannak szeretn� az �let�t.
 Azut�n ha szerencs�s az ember r�j�n, hogy nem szabad folyton a j�v�n r�g�dni. �gyis lesznek hib�k, lesznek olyan dolgok amik nem �gy fognak t�rt�nni ahogyan mi azt szeretn�nk. De nincs ezzel probl�ma. Az �let�nk t�k�letes ahogyan van, mert igy alakitja szem�ly�nket. Er�sebb�, kitart�bb�, �rettebb�. Mindig meg kell tal�lni a jelenben a sz�pet �s a j�t, a m�ltb�li hib�inkat pedig el kell temetni, hiszen v�ltoztatni �gysem lehet rajta. Keseregni pedig id�pocs�kol�s.
 Az optimistas�g �s �nmagunk elfogad�sa kell, hogy vez�relje �let�nket. Szerencs�s az, aki tal�l egy olyan embert aki segit neki ebben.